Viszont nagyon ritkán van formában.
Utoljára akkor láttam őt jól védeni, amikor 09-ben ellenünk játszott a Washingtonnal a PO-ban. 6 meccsen nagyon jól védett, a hetediken meg brutálisan összeomlott.
Azóta egyszer nem láttam jól védeni. (Nyilván nem láttam annyiszor, mint ti.)
Szépen, csendben, lassan elértünk oda, hogy már nincs több meccsünk, mint a körülöttünk lévőknek (sőt, 64 van nekünk, és rajtunk kívül még 3 csapatnak van ennyi keleten, meg kettőnek nyugaton. A többieknek már 65-66, de van 67-meccses csapat is), és mégis 4. helyen állunk keleten (második legtöbb pontot szereztük).
Ennek azért örülök egy kicsit.
Örülök a "secondary scoringnak" is, de jobban örülnék, ha Neal és Malkin is megint brutálisan rákapcsolna.
Úgy tűnik a Rocket Richard-t Malkin már nem tudja elvenni Stamkostól, de az Art Ross jó lenne, ha meglenne neki.
A múltkor írtam, hogy a fordítóprogramokat felejtsétek el, mert sosem fognak értelmes eredményt hozni.
Most olvastam egy pragmatikáról szóló cikket, abból másolok be ide egy részletet, ami példákon keresztül szemlélteti, mire gondoltam:
A pragmatika egyik fő alapelve az együttműködés: amikor beszélgetünk valakivel, az a közös célunk, hogy információkat cseréljünk, hogy megértsük egymást és a körülöttünk levő szituációt – és ennek érdekében együttműködünk a beszélgetőpartnerünkkel. Lássuk például a következő párbeszédet:
– Oda tudnád adni nekem a sót?
– Tessék. (És odanyújtjuk.)
Mi ebben az érdekes? Valójában ebben a teljesen egyszerű hétköznapi helyzetben egy számítógép elbukna. És nemcsak azért, mert nincs keze, amivel meg tudná fogni a sótartót. Szegény gép még addig se jutna el, hogy megértse, mit akarunk tőle. Ő ugyanis csak egy kérdést hall, egy eldöntendő kérdés, és a kérdésre választ adna, például így:
– Oda tudnád adni nekem a sót?
– Nem, mert nincs kezem.
A számítógép tehát a pragmatika elemi elvét, az együttműködést nem képes produkálni. Nem érti, hogy az általunk feltett kérdéssel nem az a szándékunk, hogy információt szerezzünk, hanem az, hogy sót. Tehát, nem érdemes a géppel ilyen módon próbálkoznunk.
Pinker másik példája szintén az együttműködésről, a beszédhelyzet és a kapott információk folyamatos értelmezéséről szól. Képzeljük el a következő jelenetet egy fiatal párral:
– Jani, én most elhagylak.
– Ki az?
Ha egy számítógép követné ezt a drámai jelenetet, egyáltalán nem értené Jani kérdését. Mire vonatkozik az az névmás a kérdésben? Mi persze tudjuk, hogy Jani nyilván azt feltételezi, hogy a barátnője azért hagyja el, mert van valakije, és a kérdést azért teszi fel, hogy megtudja, hogy ki az illető, aki miatt a barátnője szakít vele.
Tehát ha még el is fogadnánk azt, hogy a puszta nyelvtan megtanítható a számítógépnek, abban biztosak lehetünk, hogy a pragmatika automatizálásától még nagyon messze vagyunk. Ami a beszélgető ember számára olyannyira természetes, hogy észre sem vesszük, a számítógép számára ma még lehetetlen látszik megtanítani.
Habár Sz. Patrik Írország védőszentje, de Észak-Amerikában is igen nagy ünnep. (Kanadai ismerőseim írogatják ki facebookon, meg ünneplik, meg minden, szóval kinn ez nagy dolog.)
Még ilyen zöld sört is kiadnak akkorra, meg minden zöld.
Nem mondom, hogy akkor ez a mez rendben van, mert nincs, és ezt sok hokidrukker is így gondolja, de azért vannak, akik megveszik az ilyeneket.
A múltkor olyan képet láttam, amin volt az a számos-neves póló, csakhogy zöld színű, és a hátára rá volt írva, hogy "O'Fleury"...
Hehe, amúgy ma is mehettem volna hozzá (már rögtön reggel írt, hogy menjek este), de egyrészt, ahogy egy régebbi Ganxsta számban van: "ha megvolt, nem ér már 5 forintot", másrészt meg inkább bebasztam haverokkal.
Egyébként úgy látszik, mostanában mindig csak kalandos dolgok történnek velem.
Múltkor egy régi kedves ismerősöm mag a palija szakítottak. Szerényen felajánlottam neki a társaságomat, aztán tegnap úgy is alakult, hogy elmentünk sörözni.
Hazakísértem, behívott.
Csak épp azt nem tudtam, hogy a lakótársa egyben a volt faszija is.
És hát vagy hangosak voltunk, vagy a srác kicsit féltékeny, mert egyszer konkrétan bejött, hogy neki kéne a fülhallgatója, és szerinte itt van benn, hadd nézzen körül.
(És még meg is jegyezte, hogy "Ja, hogy nem is az ágyon csináljátok..." a csaj meg mondta neki, hogy "húzzál már kifelé!")
Szombatra már ki is írták Letanget az orvosok...
Bazmeg, neki is már a 2. agyrázkódása idén...
Crosbynak viszlát, így Letangnek is hamar az lesz, aztán meg is baszhatjuk a csapatunkat. Hányok, bazmeg.
Múltkor írtam, úgy emlékszem, nem volt rá reakció... De nem értem ezeket a kurva interference-eket...
Ugorj félre inkább az ellenfél elől, hadd menjen egyedül a kapudra, mert ha nem, akkor kiállítanak.
Crosby első szezonjában egy hátul kullogó csapatban szerzett 100+ pontot.
Na jó, játszott Lemieux mellett is, de Mario csak 26 meccset játszott abban a szezonban. Illetve (emlékezni már nem emlékszem pontosan, de) mivel Mario is center, nem hiszem, hogy minden meccsen egy sorban voltak.
Stamkos egy hátul kollogó csapatban termeli a pontokat. Igen, tudom, ott az Úriember Lecavalier, viszont Lecavalier-nek 46 pontja van most, Stamkosnak meg 76, szóval nem feltétlenül csak őrajta múlik Stamkos sikere.
Nem mondom, hogy egy jobb center mellett nem termelne jobban Nash, mert biztos igen, csak hát...
Bár néha annyira lüktető a zenéje, hogy az az, amit nem nagyon bírok elviselni.
Itt is a 2:44-nél kezdődő részben azok a sebészi pontossággal vágott, teljesen "lefertőtlenített" szünetek, ahol az EQ másodpercenként 2-3-szor ugrik peakről nullára és vissza... az nagyon tudja baszni az ember fülét.
Nem rossz, de azért szerintem max 5 számot bírnék végighallgatni tőle.
Ja, ismerem ezt a remixet, nem rossz. Mondjuk a Nero alapból zseniális. Már szarrá hallgattam a Welcome Reality c. albumukat, és mindig találok rajta másik kedvencet. A Guilt még mindig nagy kedvenc, de most rákaptam a Doomsdayre, meg a Choices-ra.
Amúgy meg:
Bár az ő zenéje néha kicsit sok nekem, de...
Mondjuk ezt a nagy Nash körüli hype-ot se értem.
7,8 milláért 62 meccsen szerzett eddig 43 pontot.
Szeretem őt, mint játékost, de ez nagy lófasz, nem 8 Millás teljesítmény.
(Nyilván persze a Rags, meg akik érdeklődtek iránta, abban bíztak, hogy egy sztár center mellett képes lenne 90 pontot termelni...)
Azért szarkeleten az első 6 csapatból megint 4 Atlanti. (Ezért sem tetszik nagyon az átszervezés ötlete - megbomlana ez a fasza csoport.)
Illetve ebbe a 6-ba a Florida csak úgy becsullankodott "csoportelső" címszóval. Pontok alapján az első 5-ből 4 Atlanti.
Shero annyira kibaszott jó GM szerintem.
Most olvasom az interjút vele Empty Netters-en, és amiket mond, meg amiket csinál, ahogy viselkedik... szerintem az már maga egy olyan pluszt ad a játékosoknak...
Nem csoda, hogy aki nálunk játszik, az szeret nálunk játszani, aki épp elmegy tőlünk, az mind azt mondja, hogy szeretett itt lenni, akinek az esetében pedig akár csak felmerül, hogy hozzánk kerülhet, legtöbbször mind azt mondják, hogy szívesen jönnének, mert hallották, hogy milyen jó itt.
Szerintem legalább 30%-ban az a sikerünk titka, hogy hogyan bánunk a játékosokkal.
A mostani keretben lévő embereknek is pl jó érzés lehet, hogy annak ellenére, hogy ment egy-két spekuláció, hogy ezt cseréljük, azt cseréljük, Shero kijelentette, hogy ez a csapat így jó, ahogy van. De már magával azzal, hogy nem cserélt, minden jelenlegi kerettagnak megmutatta, hogy ő (és az egész szervezet) úgy gondolja, hogy minden játékosunk jó helyen van itt, és mindegyik elég jó ahhoz, hogy itt legyen. Nekem játékosként ez nagyon nagy plusz motivációt jelentene.
Mi van, ha Martin épp ezek után fogja úgy gondolni, hogy ha már a szurkolók kritikái ellenére is bízik benne a vezetés, akkor ideje kurvára rákapcsolni?
Eddig ahány helyen, műsorban láttam Herczeget, nagyon unszimpatikus volt, és legszívesebben lerúgtam volna a tévét tőle.
Nem mondom, hogy most már egyenesen imádom, de igaza van, és talán egy kicsit javult a megítélése nálam.
A fórumban a kiadvány regiszrált látogatói kapnak lehetőséget magánvéleményük kifejezésére.
Ezen vélemények nem tükrözik a kiadó szerkesztőségének álláspontját.
