Ebben a playoffban eddig mindig hoztuk a két hazai kezdő meccset, óriási dolog lenne ha a döntőben is folytatódna ez
Az első meccs ráadásul azért is érdekes mert egyetlen csapatként (bár most hogy ketten maradtunk ez nem tűnik olyan nagy számnak) egyetlen pillanatig sem álltunk kiesésre, döntetlenre is csak pár percig a Csikágó ellen
Na akkor megpróbálkozunk egy négyórás alvással. Bár már az sem lesz rossz ha 11 előtt lecsukódna a szemem, magamat ismerve arra is kevés az esély, de kettőkor itt!
Nagyon örülök a Winnipegnek, ha jövőre tényleg Quebecbe kerül a Phoenix akkor USA-Canada 22-8-ra módosulna.
Hogy miért képtelenek variálni a csoportot én sem értem, az a magyarázat hogy a PHO-QUE cserét meg akarják várni egyszerűen faszság. Nem baj végre egy évben nem mi utazzuk a legtöbbet :)
Azt hiszem a tegnapi esetem mindenki előtt jó példával fog szolgálni. Elsősorban a lányoknak szól, hiszen valószínűleg ők a veszélyeztetettebbek, de mint olvasható lesz, senki nem érezheti azt, hogy vele nem fognak próbálkozni. Tegnap este az egyik baráti társaságommal lementem a Margitszigetre megnézni a BL-döntőt. Mivel május elseje óta komoly diétát csinálok, nem nagyon iszom (csak minden negyedik napon engedhető meg egy kis bor), de pont jó napra esett a Barca meccs úgyhogy kirendeltem 3 dl vörösbort. Elszopogattam a meccs alatt, majd a győzelem ünneplésére kértem még 2 decivel. A többiek közben söröztek és feleseztek, de hangsúlyozom, hogy bármennyire is jól esett volna tartózkodtam tőle. 11 óra körül átnéztünk a Holdudvarba, ahol éppen egy leánybúcsúba csöppentünk, így nem átallottam kérni még 3 dl bort meg egy üveg ásványvizet. Jól éreztem magam, táncoltam, szemeztem a lányokkal, majd leültem beszélgetni egy ismerősömmel. Fél kettő előtt nem sokkal éreztem hogy fáradok ezért elindultam haza. Nem mondom hogy nem éreztem az alkohol hatását, de a tudatom teljesen tiszta volt. Emlékszem, hogy kifelé a szigetről találkoztam az egyik tanítványommal és a barátaival, kedélyesen elbeszélgettünk, aztán lesétáltam a hídról hogy felszálljak a hatos villamosra. Épp az orrom előtt ment el, úgyhogy leültem, még mosolyogva el is kezdtem filozofálgatni, hogy egy hónapig nem ittam és most 8 dl bor hogy megártott, miközben még főiskolás koromban innen kezdődött csak a buli. Közben leült mellém egy 35 körüli alacsony, kopaszodó, kövérkés emberke, teljesen átlagos ruházattal, barátságosan érdeklődött, merre jártam. Elkezdtünk beszélgetni és elnézést kért, mert hogy neki ma született meg a gyereke, úgyhogy eléggé be van rúgva. Amelyikőtök ismer, tudja hogy a gyerektéma mostanában nagyon érzékenyen érint, ezért elkezdünk beszélgetni erről. Leszálltunk a Blahán, ránéztem az órámra 2.03, a buszom meg 2.50-kor jön. Mivel jó társaság volt az az ember, mondta hogy menjek el a 956-tal az Örsig addig is dumálgatunk. Hát elmentem. Ott szépen el is búcsúztunk, de megállított még egy szóra és elővett egy laposüveget, hogy egy korty Jagert igyak már tejfakasztásnak. Először szabadkoztam, hogy köszönöm nem, így is jól érzem magam, meg a diéta miatt csak bort ihatok, rövidet nem, de olyan udvariasan kért, meg mert jól elbeszélgettünk elfogadtam. Jager íze volt. Elbúcsúztam tőle, hogy tényleg megyek, de alig hogy átjutottam a négy sávos úton, elkezdtem szédülni és meg kellett támaszkodnom a korlátban és szanaszét hánytam mindent. Amikor felnéztem a csávó a villamosmegállóban állt és kérdezte, hogy vagyok. Mondtam nagyon rosszul, úgyhogy nem buszozom hanem taxit hívok. El is indultam a taxiállomás felé, a következő emlékem pedig amikor felébredek a detoxikálóban reggel. Hogy mi történt közben? Fogalmam sincs, egyetlen képnyi emlékem sincsen róla. Amit megtudtam, hogy a képszakadás után 2 órával felhívtam egy barátomat, hogy nem tudom merre vagyok, aztán egy utcatábláról kiderült, hogy az Éles saroknál. Teljesen ellentétes irányban van amerre indultam. Egy órával később ugyanőt hívtam, közben elestem és kiesett a kezemből a telefon, így csak egy beszélgetést hallott, amit egy idegennel folytattam, akinek nem akartam odaadni az irataimat nehogy meglopjon, majd utána a telefonnal futás zajait lehetett hallani, én meg kiabáltam hogy üldöznek, majd szétkapcsolt a vonal. Próbálta ugyan visszahívni, de már ki volt kapcsolva. A mentők hajnali öt környékén vittek be a detoxikálóba a 10. kerületből. Arról sincs emlékem, hogy oda hogyan kerülhettem. Hét óra környékén ébredtem fel, teljesen tiszta fejjel, sérülések nélkül, mintha semmi nem történt volna. És semmire nem emlékszem az egészből. A telefonom és a pénzem hiányzik, az irataim és a kulcsaim megvannak. De a legfontosabb, hogy szerencsésen megúsztam, bele sem merek gondolni mi történhetett volna velem. Kérlek titeket tanuljatok az esetemből és a legjószándékúbb emberben se bízzatok meg, mert nem tudhatjátok milyen tervei vannak veled. Nálam valószínűleg valami gyors hatású, erős drog lehetett, hiszen másfél perccel a kortyolás után a szervezetem máris reagált a méregre. Azt hiszem megtanultam a leckét, nagyon rosszul érzem magam miatta. Pedig se szégyellenem nem kell magam, sőt még csak nem is hibáztathatom magam. Borzalmas világban élünk...
Kiegészítés: Nem állom meg, hogy ne írjam le. Most érkeztem a rendőrségről, ahol mindent részletesen elmeséltem. Kiderült, hogy a mentőt rendőrök hívták ki, mert megállítottak igazoltatni. mert a kapitányságra megérkezett a jegyzőkönyv róla. Onnantól kezdve áldozatból gyanúsított lettem, hogy esetleg nem igaz a történetem. Végül azzal bocsátottak el, hogy majd kapok idézést, de nem hallgatták ki a barátomat, akinél bizonyítékkén ott volt a telefonjában a híváslista, tőlem nem vettek vért, amivel bizonyítható lett volna, hogy valami drog került a szervezetembe, sőt, a térfigyelő kamerák felvételeit sem tekintették meg. Mintha lezárták volna azzal, hogy biztosan túl sokat ivott a srác és azért nem emlékszik semmire. Megalázottnak érzem magam, mintha nem lett volna elég a tudat eddig is, hogy mi történhetett volna velem. Pár óra alatt kétszer vittek földre, egyszer valami szertől, másodszorra még rosszabb, a lelkemet küldték padlóra.
Jobban örültem volna a Tampának, az ő játékuk inkább feküdne nekünk, de ezen most már kár elmélkedni.
A Boston 90-ben mi 94-ben döntőztünk. Mi még nem nyertünk kupát, ők meg egy évre rá hogy mi csatlakoztunk a ligához. Nem most volt.
Nem keresem vissza de még a szezon első korongbedobása előtt azt mondtam hogy szerintem Keleten a Boston, Nyugaton mi vagyunk a legerősebb csapat és ez lesz a döntő. Akkor nagyon le lettem hurrogva, asszem Mac-kel még egy sörben vagy pezsgőben is fogadtunk :)
Eldöntöttem hogy erre a két hétre hazaköltözöm, hogy élőben láthassam a meccseket, most két hétig semmi sem lehet fontosabb a csapatnál.
A Hawks párharc után azt mondtam nem vagyok készek a sikerre, a Preds ellen hogy ha nyerni akarunk ennél több kell, a Sharks után azt mondom ezzel a lendülettel kell játszani, de még mindig több kell. Legyőztük a mumusunkat, átlőttük Crawfordot, tudtunk trap hokit játszani az első sor nélkül is éppen elégszer törtük át Rinnét, a chocker harcban felülemelkedtünk a múlton és könnyedén szórtuk Niemit. Most egy Chicago+Nashville játéktípust követő Bostont és egy falat építő Thomast kell legyőzni. Valami iszonyat nehéz lesz. Óriási hét meccses párharcra számítok, brutális, néhol aljas küzdelemre mindkét oldalról.
Ezért akartam volna a Tampát mert a Bruins ellen ha ők ha mi nyerünk óriási anyázások lesznek és a győztesre mindenki köpködni fog. De ne legyen igazam. Hátha csodálatos hokit látunk, férfias és felemelő küzdelemben.
Eddig minden körben hoztuk az első két hazai meccsünket és 3-1-gyel mehettünk haza az ötödikre. Jó lenne ezt folytatni de én azt mondom 1-1-gyel megyünk 2-2-vel jövünk majd haza. Elöljáróban ennyit.
Szerdától pedig wodoobaba, szívgyógyszer, lélegeztetőgép és egyebek az oldalamon! GO CANUCKS GO!!!!!!!!!!!!
Minket eddig minden körben pontosan tippeltem meg @CHI in7 @NSH in 6 @SJ in 5, erre azért büszke vagyok, és nagyon boldog lennék ha ez most sem változna.
Ha a hetedik meccsen hosszabbítás lesz esetleg az nekem a világ végét jelenti. 16-án érettségiztetek, legkésőbb fél nyolcra bent kell lennem, ott nincs kecmec. Mindegy nem is gondolok rá, még bevonzom és akkor tényleg Dunába ugrok. Ó hogy bassza meg
Tényleg nem az előreszaladás de tudja valaki hogy a Stanley döntőnek mikor van a legkésőbbi vége?
Azért kérdezem mert júni 11-12-13 osztálykirándulásra viszem a kölköket azt isten háta mögé (nem, nem én vagyok balfasz hogy akkora szerveztem, csak akkor lehetett) de ha akkortájt lesz (ami így számolgatva most igen esélyes hogy game6 körülre esik) akkor tuti hogy tökön szúrom magam.
2011 STANLEY CUP FINAL
Wednesday, June 1 at Vancouver, 8 p.m. NBC, CBC, RDS
Saturday, June 4 at Vancouver, 8 p.m. NBC, CBC, RDS
Monday, June 6 at Boston or Tampa Bay, 8 p.m. VERSUS, CBC, RDS
Wednesday, June 8 at Boston or Tampa Bay, 8 p.m. VERSUS, CBC, RDS
*Friday, June 10 at Vancouver, 8 p.m. NBC, CBC, RDS
*Monday, June 13 at Boston or Tampa Bay, 8 p.m. NBC, CBC, RDS
*Wednesday, June 15 at Vancouver, 8 p.m. NBC, CBC, RDS
Köszönöm Istenem, se 11 se 12 nincs meccs, úristen el sem hiszem!!!! Ekkora mákot gyerekek
Egyszer már volt asszem, de most úgyis sokan járnak erre, nem árt tájékozódni :)
http://en.wikipedia.org/wiki/Canuck
A kardszárnyúról meg:
In 1997 the Canucks unveiled a new logo, in which a Haida-style orca breaking out of a patch of ice forms a stylized "C". The logo has been much-maligned, accused of being a blatant reference to their parent company, Orca Bay (now Canucks Sports and Entertainment). At the time, general manager Pat Quinn discussed wanting to have a West Coast colour scheme, and overall West Coast themes in the logo; the colour scheme included blue, red, and silver. Beginning in 2001, an alternate jersey was utilized, with contrasting shoulder patches and a blue-to-maroon graduated colour in the body. In 2006 these gradient-coloured alternate jerseys were officially replaced with the popular, royal blue "Stick-in-Rink" uniforms from the 1970s.
Tényleg nem az előreszaladás de tudja valaki hogy a Stanley döntőnek mikor van a legkésőbbi vége?
Azért kérdezem mert júni 11-12-13 osztálykirándulásra viszem a kölköket azt isten háta mögé (nem, nem én vagyok balfasz hogy akkora szerveztem, csak akkor lehetett) de ha akkortájt lesz (ami így számolgatva most igen esélyes hogy game6 körülre esik) akkor tuti hogy tökön szúrom magam.
A fórumban a kiadvány regiszrált látogatói kapnak lehetőséget magánvéleményük kifejezésére.
Ezen vélemények nem tükrözik a kiadó szerkesztőségének álláspontját.
