Most is vannak magyar zenekarok, akik szerintem zseniálisak, inkább azt mondom, hogy a mainstreamben nincsenek olyanok, mint az Omega (billentyűzős csávóként nekem a Nem tudom a neved pl. egy óriási kedvenc, többek között Benkő beteg billentyűtémái miatt :D), vagy az LGT. A magyar mainstream tényleg elég ergya, viszont ilyenek, mint pl. Az Isten Háta Mögött (sajnos ők abbahagyták pár évre),a Sonya, az Erik Sumo Band vagy t a Platon Karataev teljesen világszínvonalú mjuzikot csinálnak, csak persze nem játssza őket egyetlen rádió sem.
Az a nagy helyzet, hogy a magyar könnyűzenének (rockzenének) utolsó mohikánjai vannak már csak!
Nekem az Omega különösen nagy veszteség, gyerekkorom óta a kedvenc magyar zenekarom de úgy gondolom igazán csak olyan zenekarok komolyan vehetőek már, akik legalább 30 éves múlttal rendelkeznek. A 90-es években (amit én csak "idióta kozsó-korszaknak" szoktam nevezni) valami nagyon el lett baszva (erről is megvan a véleményem, de most nem ide tartozik).
Emlékszem, a nyolcvanas évek elején, amikor kijött az Omega XI. nagylemeze valami egészen az akkori kort meghaladó anyagot tettek le az asztalra de vehetjük a Korál-tól kezdve az Eddán át a Mobil-ig, vagy Deák Bill-t az egyedülálló hangjával, egyéniségével bármeddig lehetne sorolni, mindegyik zenekar külön zenei atmoszféra telis-tele egyéniségekkel.
Hát sajnos ezek egyre inkább ki fognak kopni és hihetetlen űr fog tátongani a helyükön...
Hát, ez a hangzás nekem kb olyan, mint amikor a kétezres évek elején megpróbáltál feltelepíteni egy feltört játékot, és ahhoz kellett egy keygen, ami az install jelszó generátor volt. Azoknak az ablaka ugrott fel és azzal a mozzanattal elindult vele egy ilyen zene maxon, kb instant szívrohammal. Kemény másopercek voltak amíg kimásoltad mind a 4-5 kódos mezőt, majd végre bezárhattad az ablakot.
Melyiken?
A 2004-en, vagy az 1993-on? (Az 1981-t nem kérdezem! )
Akkor akár össze is futhattunk volna...
Igazság szerint a zenekar aranykora az 1974-1983 közti időszak volt. Az 1986-s Electric Cafe nem hozzámérhető az előző lemezekhez. A művészi hitvallásukat és a technikai innovációkat az 1990-s évek közepére utolérte a fejlődés. Onnantól már szinte csak ránvfelvarrás ment. Node amit a csúcsidőszakban alkottak, az elképesztő!
(Az sem segített, hogy az aranykvartettből az alapítók maradtak csak és 2009-től Florian is elment nyugdíjba,)
Nem nagy túlzás azt állítani, hogy a Kraftwerk olyan jelentőségű az elektronikus zenében, mint az ACDC a rockzenében, amelynek Florian Schneider alapító tagja volt.
Nyugodjon békében!
A fórumban a kiadvány regiszrált látogatói kapnak lehetőséget magánvéleményük kifejezésére.
Ezen vélemények nem tükrözik a kiadó szerkesztőségének álláspontját.