Kaptam olyan lemezt (elő)szülinapomra, hogy Bon Jovi - Slippery When Wet. Ugye még abból az időből, amikor Jon nem volt vérbuzi, és tudott zenélni, mielőtt megtagadta volna a rockzenét... Nagyon jó feelinges album, de sztem hülyén csinálták meg, hogy a CD első felére rakták rá az összes slágert, mert így például biztos, hogy ha hallgatni fogom a lemezt, az 5-6. szám után mindig ki fogom kapcsolni, vagy visszamegyek az elejére, és mindig addig hallgatom meg. Szóval azért nem egy AFD, de elég jó, és azért jó hogy ilyenem is van már eredetiben. :nyaloka:

Meg letöltöttem egy olyan audio-t, hogy Gn'R live at San Diego 1988-feb-8, Ritz után pár nappal. Hát brutális, Steven mintha duplaadag speedet nyomott volna a buli előtt, olyan gyors minden szám. De hihetetlen jó, ez az igazi Guns, technikailag alázza Ritzet simán, és a sok nagy állatkodás mellett (na mondjuk Out Ta Get Me valami félelmetes :D) a Patience is szólt. Igazi klasszikus koncert, a Guns - szvsz - legeslegjobb, - de biztosan a - legeredetibb korszakából. :allah:

És Prágában Duff-ék új albumát is sikerült beszerezni, amit a pestiputriban hetekig képtelenség volt. Az is üt. :)