Na bazmeg, Morrison avatarral még nem találkoztam itt. :kacsint:

Én a Stephen Davis-féle könyvet szeretem, mert nem találgatásokkal, meg a haverom haverja mesélte sztorikkal van tele, hanem szemtanúk, barátok, csajok, kortárs arcok, zenészek anekdotáznak. A másik erőssége, hogy az 50-es, 60-as évek Amerikájáról is mesél. Ahányszor beleolvastam mindig piálni és kurvázni támadt kedvem. Jó rég volt...

Sokáig nem voltam hajlandó tudomást venni a Doorsról, a light my fire-t utáltam, azt hittem minden számuk ilyen gáz. A mai napig egy rakás szarnak tartom, Davis szerint Morrison is gyűlölte. Aztán 20 évesen megnéztem az "Apokalipszis Most" című filmet és leesett az állam, az elején Willard kapitány nagy jelenete a The End alatt betette a kaput. Pláne amikor kinyomoztam, hogy ez bizony Doors...

2007-ben ott voltam a margitszigeti koncerten, nem csalódtam, de nyilván akadt némi hiányérzet :neveto: