A liberalizmus a legfőbb politikai célként az egyén szabadságát jelöli meg.
Ezzel a dologgal nincs is semmi gond addig, amíg az egyén szabadságát nem emeli a közös társadalmi érdekek fölé, mert onnantól csúnyán a visszájára fordulhat az egész (mint ahogy fordult is, nem csak itt, hanem szinte az egész EU-ban).
S éppen azért, mivel nem a közös társadalmi problémák megoldására, célok megvalósítására van kitalálva (ami természetszerűen mindig elsőbb rendű az egyén szabadságánál) így eleve paradoxonnak tartom azt, hogy egy nemzet működőképes legyen liberális vezetés alatt (vagy ha az is, akkor az keményen mások rovására történik).
Noha azt valóban elismerem: Egy adott keretek között valóban lehetnek vívmányai és valóban lehet építő jellegű.