Vannak meredek dolgok, az biztos, mint az új adórendszer vagy mint ez az alkotmányozási ingyencirkusz is, viszont a nyugdíj az effektív nem volt rossz döntés szerintem, sőt: én a magam részéről sokkal drasztikusabb lettem volna.
De önmagában ez kurva kevés!
És mielőtt elindulna egy vita-lavina, hogy "magán vagy állami", szerintem teljesen fölösleges, mert nekünk úgyse lesz nyugdíjunk, ha megéljük egyáltalán.
A nyugdíjrendszerek Európa szerte pengeélen táncolnak, ez egy nagyon kényes egyensúlyi folyamat mindenhol, még akkor is, ha nem lopják ki belőle a pénzt.
Épp a napokban olvastam egy nagyon jó cikket a "Ratkó gyerekekről", akik ugye - köztudottan - most mennek nyugdíjba és elég sokan vannak. Arról médiaszerte sokat lehetett hallani, hogy mennyire félnek ezen aktív réteg inaktívvá válásától, hozzá teszem: nem alaptalanul! S a másik nagy probléma a ratkó unokák, akik mi lennénk, akik a 70-es években születtek! Ugyanis erre a generációra (mivel mi sem vagyunk kevesen) egy erős demográfiai ugrást számoltak, ami pedig nem történt meg, és nagy valószínűséggel nem is fog (mivel a nők kicsúsznak a korból).
Hát csak itt a fórumozók közül is mennyien tartozunk ebbe a generációba, csak így fejből: Te, Haszi, Johhny, Mac, Rotyi, én, stb...stb...
(Mellékesen beszúrva: nekem szent meggyőződésem, hogy ez a generáció szopott a legnagyobbat a módszerváltással, de itt most nem akarok elkanyarodni, ha valakit érdekel leírhatom később).
Szóval sokkal nagyobb a baj, mint amekkorának tűnik, arról nem is beszélve, hogy van demográfiai robbanás is Magyarországon, csak - mint azt tudjuk - nem ott ahol kellene.
Én minden esetre végig az államiba maradtam, pedig itt is voltak szervezkedések a cégnél. Még egyszer írom: nyugdíjam úgy se lesz, de még mindig jobb lesz az államnál verni a tam-tam-ot, mint Klein bácsival levelezgetni a Wall street-en...