Nem véletlenül írtam, hogy melyik?
Ha azt mondod így en bloc, hogy a nyugati jólét a világ kirablásán alapul, akkor ez így tömény nagy hazugság!
Nem azon múlott.
A dolog ott kezdődik, hogy még Marco Polo előtt a kínaiak építettek egy szép nagy flottát, ami elindult és effektíve feltérképezte a világot. Csak éppen a mandarinok rohadt irígyek lettek, mert látták, ha a kereskedők megerősödnek, nekik annnyi. Aztán addig sündöröhtek a császárnál, amíg visszarendelte az egész csipet-csapatot oszt kuss az egészről.
Csakhogy közben Európában egy jelentős változás vette kezdetét. Lettek haszonállatok és azokat befogták a munkába és minden feudális járulék ellenére alapvetően kibontakozott a kereskedelem. Innentől elindulhatott a szakosodás. Emiatt hiába volt az Oszmán Birodalomnak nagyjából 100 év előnye a tüzérségben és lőfegyverekben, a XVII. századra ez az előny nem hogy elolvadt, de visszájára is fordult.
A szakosodás következménye volt a hajózásban is az egyre fejlettebb technikák és a távoli ismeretekhez való hozzáférés is. Columbus is valószínűleg egy kínai térkép alapján indult el Amerika felé. (A Santa Maria a korábban említett kínai hajókhoz képest még így is nevetséges volt.)
És eljutunk a lényeghez.
Spanyolország és Portugália valóban szanaszéjjel rabolta a világot. Csakhogy a rablott vagyonnal nem tudtak mit kezdeni. Elköltötték. Németalföld meg köszönte szépen és jól meggazdagodot rajtuk. Emiatt is követeltek egyre hangosabban függetlenséget - Hollandiának ez sikerült is. Belgiumnak csak jóval később.
Természetes, hogy a többi tengeri ország is vérszemet kapott. Ez nem új, a sikeresebb nemzetek elindulnak új területeket szerezni. Csak zárójelben, ez a későbbi áldozatokra (Azték, Inka Birodalom, Kína, Zuluk) szintén jellemző volt. Általánosan elmondható, aki lemarad, azt legyalulják.
Franciaország és Anglia a gyarmatain igyekezett a munkaerőt kihasználni és az anyaországba transzportálni a javakat. Ez se volt szép, de gazdasági rendszervolt.
Hollandia alapvetően kereskedett. Meg kalózkodott! :ravasz:
Németország más tészta. Tekintve, hogy hercegségekről és fejedelemségekről beszélünk. 1871-ben jön létre a Német Császárság, egységes államról ezidőtől érdemes beszélni. Ahogy szokták mondani, későn futottak, nekik csak a füle jutott, de még azt is a rossz végén fogták meg! Angliához és Franciaoszághoz képest filléreket sikerült csak a gyarmataikból kifacsarniuk.

A kérdés az, hogyan használták fel ezeket a javakat?
A válasz az, hogy egyre integráltabb és szofisztikáltabb gazdaság jött létre. A találékonyság és találmányok egyre magasabb termelékenységgel jártak, elindult az iparosítás és ekkor megcsikordult előbb a feudalizmus, majd a szabadrablásos kapitalizmus is. És eljutunk a mába. Egyértelmű, egy gazdaság sikere az állampolgárok azon lehetőségén alapul, hogy a munkájának gyümölcsét minél inkább élvezhesse. Minél inkább korlátozzuk ezt a lehetőséget, annál inkább visszamarad egy-egy gazdaság. (Lásd szocializmus elbukása)

Mégegyszer: Az, hogy a nyugati jólét a gyarmatok kirablásának eredménye, ez így nem igaz. Ha azt mondjátok, hogy a fejlődés forrásainak jelentős része a gyarmatokból kisajtolt jövedelem, az már rendben van. De a kettő közt óriási különbség van!