Csak a 2. harmad elejétől néztem (akkor lett vége a mi meccsünknek az Anaheim ellen).
Jó kis, pörgős meccs volt, nagyjából egyenlő erők küzdelmével, mondjuk én a svédeket egy kicsit veszélyesebbnek éreztem,
látszott, hogy individuálisan képzettebbek mint az amik, viszont csapatként jobban, taktikusabban
működtek Kreiderék (főleg később, a vezető gól megszerzése után). Az offenzív felfogású svéd védők sok turnovert csináltak,
így Markströmnek nagyokat kellett védeni, míg a másik oldalon a szélvészgyors svéd játékosok kísérleteinél, rendre
jól blokkoltak az amerikai védők, vagy Lee védett szépen. A fizikai játékot természetesen jobban művelték az amerikaiak, bár
korántsem voltak annyira fölényben, mint azt régebben megszoktuk.
A 3. harmad elején volt egy teljes 5 perces jenki előny (picit erősnek éreztem az 5 percet), az sokat kivett sárgákból,
és valóban, D'Amigo SH gólja betette a kaput a svédeknél, leginkább mentálisan.
Azt mondom, hogy jobb csapat a svéd, de tegnap az igazi csapategység nyert az egyéni képzettség és gyorsaság ellen.