Nekem továbbra sem a vereséggel van bajom, mert az tényleg benne van. A módjával van bajom. Azzal, hogy nem azért kelek fel hajnalban, hogy azt nézzem, hogyan szívatják módszeresen a csapatom. És azért valljuk be, lehet, hogy nem szívesen izgulnék az utolsó meccsen is, s ebben nagy szerepe lehetett volna akár egy pontnak is.
Van úgy, hogy egy csapatnak nem megy, nincs szerencsére, elfáradt (6 nap alatt a negyedik városban játszottunk), akármi. De az effort ott volt, csináltuk becsülettel, de rajtunk kívülálló tényezők miatt nem szereztünk pontot. S ez nem az ellenfél volt, hanem a bírók...