Na, pár szót a meccsről.

Végig jobbak voltunk, nem lett volna fair, ha nem nyerünk. A hangulat nem volt kiemelkedő, kivéve ha Henrik védett egy nagyot, akkor megbolondultak a svédek. A csarnok fura, mert óriási, ám mégis "csak" kb 13.500 ember fér el. Valószínűleg ezért is nem volt olyan a hangulat, mint pl. az O2-ban.
Pár dolog, ami feltűnt:
- Getzlaf borzasztóan intelligens játékos, hihetetlenül lát a pályán. Ez így élőben sokkal jobban átjön. Ezért is furcsák a felesleges kiállításai, illetve, hogy néha milyen könnyen elszórja a pakkot. Gaborikkal az első harmadban nem egyszer összekülönböztek, úgy kellett őket nyugtatni.
- Selanne próbálkozott nagyon, de nem volt szerencséje. Nem baj, majd belejön. Még Stockholmban is nagyon megtapsolták, nem csak a finnek.
- Fowler. Valami hihetetlen, mennyire tökéletesen korizik. Lenyűgöző. Emellett a pakkal is nagyon magabiztos, továbbra is nehezen hihető, hogy meg tudtuk csípni.
- Sbisa is kellően magabiztos volt, de Fowler viszi a pálmát.
- A Big Line tényleg big. Mind Perry, de Ryan is nagyon erősnek és dinamikusnak hat élőben, jobban, mint a TV-n keresztül. Nem lehet könnyű ellenük. Mondjuk Getzlafon érződik, hogy nem egy szélvész... :)

Érdekes volt, hogy a programfüzetet áruló srác megkérdezte tőlem, hogy én is hokijátékos vagyok-e. Aztán felvilágosítottam, hogy csak elestem biciklivel, s ez eredményezte a sebeket az arcomon :)
A mélypont a svéd fociválogatott megjelenése volt, természetesen majdnem mindenki állva tapsolta őket...

Összességében tehát jó volt, egész más dolgokra figyel fel ilyenkor az ember. Mondjuk nem repestem éppen Richards góljánál, de így legalább már SO-t is láttam :)